Ki ne ismerné a gonosz mostoha, a beszélő tükör és a törpék közé menekült királylányka történetét, kinek haja fekete, akár az ében, ajka vörös, mint a vér, bőre fehér, mint a ma hullott hó? Ezek a szavak úgy bevésődtek kiskorunkban az emlékezetünkbe, hogy magunk is így adjuk tovább gyerekeinknek. A jól ismert Grimm-mese újra megelevenedik lapozónkban. Főbb mozzanatai kisebb-nagyobb képekben jelennek meg, hasonlatosak a diafilm nyújtotta élményhez, melyben a szöveg elenyésző, felelevenítő jellegű. Mindenképpen ajánljuk ezért megállni és hosszabban elidőzni egy-egy jelenetnél, saját szavainkkal is elmesélve, bőven színezve, s időt hagyva a fantázia megeredésének a gyermekben. A mindennapi mese várásához teremtsünk meleg hangulatot egy kis saját ceremóniával, hogy mindenki ráhangolódhasson, figyelmét nyithassa a hallottakra.
