A megnyugtató, dallamos versikéket csendben, suttogva, a babát ringatva mondókázzuk, félig-meddig dúdolva, ettől a baba is, a mama egy hullámhosszra kerül, összemelegednek, lelassulnak, a legédesebb, legszorosabb kötelékben, bizalomban. Az esti órákban elővett kis kötet ráhangolja a babát az elkövetkezendő történésekre, a napi rutin megnyugtatja, hisz tudja, hogy a nézegetés, a kedves képek mesélése után valami jó következik, az ölelés, az esti puszik és az alvás. A kisgyerek megtapasztalja az éjjel és nappal váltakozását, ő maga is mormolja, gagyogja, beleringatja magát ebbe az állapotba, segítve ezzel a beszédindulást, ritmusérzékenységet. Híresen szép altatók kerültek a kötetbe, kedves grafikák kíséretében.
